Aki szeretne minden hónapban ugyanannyit fizetni, annak is ajánlanak a bankok ravasz konstrukciókat. Ez egy elég magas kényelmi fokozat, úgyhogy mint mindennek, ennek is megvan a borsos ára. Az annuitásos törlesztés emiatt kicsit bonyolultabb, mint a lineáris, de nem vészes, annak most a legegyszerűbb változatát fogom példázni.
Az annuitásos hitel nagyjából jelenti, hogy a futamidő végéig minden hónapban ugyanazt a részletet kell fizetni. Ez persze csak korlátozottan igaz, a hitel kamatát és tőketörlesztési részét tartalmazó összegről van csak szó, a kezelési költséget ezen felül kéri még a hitelintézet, de ez most a mi szempontunkból senkit sem érdekel.
Sokan joggal verik az asztalt, hogy az annuitással eleinte majdnem csak kamatot fizet az ember, és így pl. a futamidő felénél még közel se fizette vissza a hitel felét. A hitelnél ugyanis a befizetésből a bank első körben leveszi a saját díjait (kezelési költségek, kamatok, hitelképesség vizsgálati díjak, védelmi pénz, luxusnyaralás reptéri illetéke, stb.), majd ami a befizetésből hátramaradt, az csökkenti a tőketartozást. Ha a kölcsön futamideje nagyon hosszú, akkor kevesebb jut tőketörlesztésre, ezért fogy a tőketartozás lassan az elején, és sokkal gyorsabban a végén, holott a befizetésünk még csökken is.
Az annuitásos hitel pont arról szól, hogy keressünk egy olyan havi összeget, ami esetén igaz, hogy ha azt az állandó részletet fizetjük a teljes futamidő alatt, akkor a fenti módon eljárva az utolsó hónapban éppen elfogy a tartozásunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.